Asszem 86ban hozta ki új családi modelljét a Ford, a Taurust. Azonnal nagy siker lett, évekig vezette kategóriája eladási listáját. Tetszetős, modern forma, méretes belső, megbízható motorok, szigorúan elsőkerék hajtás, mindez megfizethető áron. Minden adott volt a sikerhez.
'89-ben döntöttek úgy, hogy a sikeres "anyu autó" mellé kihozzák az "apu autó" változatát is. Ez lett a Taurus SHO (SHO mint Super High Output).
Taurus SHO első generáció - '89-'91
A sport Taurus alukerekeket, nagyobb féket, sportos űléseket és egyéb apró sportos kiegészítőket kapott.
Motorját nem bízták a vélelenre, a Yamaha fejlesztette, ami pályafutása alatt az egyik legszebb és legmodernebb motor volt, nem csak amerikai, de világviszonylatban is.
A 3 literes, 24 szelepes, 220 lóerős Yamaha motor rezzenéstelenül forog a 7300as tiltásig (ami igen csak szokatlan a mai napig amerikai viszonylatban). A motorban nem kevés potenciál maradt, a Yamaha a belső alkatrészeket 8500as fordulaton tesztelte, igy a folyamatos "kínzás" sem árthat neki igazán.
A böszme szedén 6.6 mp alatt gyorsul 100-ra, és autópályán 160 felett kezdi magát igazán elemében érezni.
Taurus SHO második generáció - '92-'95
Igazándiból nem is második generáció, hanem egy igen jelentős ráncfelvarrás.
Új, agresszív front maszk, 16"-os kerekek (Slicer), nagyobb fékek, erősebb kupplung, újratervezett műszerfal és légzsákos kormány.
A belső teljesen emberi formát nyert, a korábbi olcsó és igénytelen benyomást keltő után.
Az automata váltós változat, az automata miatt, 3.2 literre felfúrt 5 lóerővel erősebb és valamivel nyomatékosabb motort kapott.
Azért elég morc arcot tud vágni a visszapillantóban
A kinti "izomszedán" terep kultikus autójává vállt.
Nekem ez a sorozat maximálisan bejövős, és zokszó nélkül elfogadnék egyet.
Ford Taurus SHO harmadik generáció - '96-'99
A teljesen felújított Taurus rögtön megjelent az SHO változatban is. Az szolíd spojlereket és alufelnit kapott, és így jobban néz ki, mint az alapváltozat, de sajnos nem lett az a nagy durranás.
Hogy a motor terén is valami számottevő történjen, a Yamaha a 3literes V6-osból egy 3.4 literes 240 lovas V8ast gyúrt, ami ugyanolyan remekmű volt, mint a korábbi változat.
Az igazi élét elveszítette az autó azzal, hogy csak automata váltóval készült.
Az egyéni formájú belső szerintem nem sikerült igazán jól, igy a közvéleményt megosztó külső, még egy egyöntetűen rondának mondott belsővel társult.
Sajnos a Taurus eme generációja teljesen sikertelennek bizonyult az elődhöz képest, így az SHO is csak rövid 4 évet élt meg.
)
Mikor láthatjuk élőben?