Mivel szombaton nagyon sokan szoktak lenni, így érdemes nyitásra menni. Felkeltem ötkor, s 5:40-kor már indultam is. Meglepetésemre szállingózott a hó. De mivel szép időt ígértek, nem foglalkoztam vele, s tényleg egy órával később már száraz is volt minden. Negyed kilencre megérkeztem, kajáltam egyet, s vártam, hogy kilenckor beengedjenek.
A kiállítás tulajdonképpen azt nyújtotta, amire számítottam. Minden standon eco-autóról beszélnek, de semmi konkrétum nincs mögötte.
A másik, amit sajnálok az, hogy Ford még mutatóba se hoz USA kocsikat. Így ilyeneket csak GMnél és Chryslernél lehetett látni, igaz ők árulják is Európában ezeket a modelleket. Kereken 2 óra alatt körde jártam a kiállítás számomra érdekes részét. A tömeg is egyre nagyobb lett, így örömmel mentem vissza a kocsimhoz. (Amihez fogható nem volt a kiállításon. 
)Nagyon szépen sütött a nap. A tó partján autóztam az első 50 km-t. Majd vissza mentem az autópályára, hogy elmenjek adig az útig, ami az Alpokon keresztül a Pillon hágón (1546 m) át ismét haza visz. Oda-vissza 571 km autóztam és 6,5 órát voltam utón.
Mára abszolút kimusztángoltam magam. 
De vissza a kiállításra. Készítettem képeket, melyeket a képtárunkban megtaláljátok. Nagyon szubjektív a válogatás.
(Löminek még az új Imprezát is lekaptam.
)
.
A Spykerrel csak azért tettem kivételt, mert holland. 
