Mondhatjuk ,hogy nem úgy alakuzltak a dolgok ahogy szerettük volna , jó kis leckét kaptunk az élettől .
Amikor az autó leállt és nem indult , hamar kiderült , hogy nincs szikra , bár az
elektronika kap áramot , a trafóra már nem ad ki . Ezt ugyan fájó szívvel , de simán tudomásul vettem . Azt javasoltam osszuk meg sorainkat , mivel már csak huszon pár kilóméterre voltunk az uticéltól , én visszaugrottam egy másik gyujtásért , a többieket meg továbbküldtem , hogy majd beérjük őket .
Két másik komplett gyujtással ,és szerszámokkal felfegyverkezve érkeztünk
vissza . A nagy sűrítés miatt a motort , ha a gyertyák is benne vannak , elég nehéz kézzel forgatni , így inkább önindítóval akartam az eggyes hengerhez pöcögtetni . A levett elosztófedél alatt azonban nem forgott a rotor a motorral együtt . Nem is foroghatott , mert a vezérmű tengely sem forgott .
Na ez kedves volt .
A főtengelyen lévő balaszerről , lecsúszott a gumiágyról a súly , így berázta a motort , ezért a fogaskerekes vezérlés csapjáról leugrott a zéger és a kerék .
Utólagosan elnézést MSD-től , hogy a forgásjel hiányában letiltott , és erre nem is gondoltunk .
De köszönet minden túrán résztvevőnek a szolidális kitartásér , ahogy az árok szélén ülve-állva órákat vártak velünk együtt az atómentőre , és így vidámabban elviccelődve töltöttük az időt ,igazán jó csapatszellemről téve bizonyosságot .
Végül , bár semmi nem úgy alakult ahogy terveztük , azért voltak csodás ,
kihagyhatatlan pillanataink , mint mondjuk az M1-en a két 69-es felfoghatatlan látványa , vagy a szervízatóvá avanzsált riviera csomagtaretó , tele gondosan
bepekolt szerszámmal -és akatrésszel , vagy például eddig még én sem voltam egynap kétszer Bp-Slovakia túrán .
Kis öröm volt az ürömben a komáromi autómentős , aki a tréleren lévő mustangot egy fürge kis ford bronkóval húzta mint a villám maga után .
Persze az út szélén rögtönzött kis akciónkrón , készült jópár vidám fénykép , de azért ha a pályán készültek volna ,szívesebben mutogatnánk őket .
Hát valahogy így telelt a nap .