ford-cruising.hu

Szegény V6-ról kevés szó esik, pedig nagyon jó lett.

Tomi, ezt különösen ajánlom figyelmedbe: Mustang Vs. Subaru

Azért annyira nem, mint gondoltad.

Ha lett volna ilyen Subaru 2005ben, akkor sosem vettem volna Fordot... Most már nem szeretném visszacsinálni.

Jó,hogy nem volt !

11 s-es 2011es Mustang

Sportverda: 2011 Ford Mustang

TomiTomi írta:Sportverda: 2011 Ford Mustang

Az auto klassz, a megszolalok pedig egyszeruek mint egy merev hatso tengely

GTPeti írta:Az auto klassz, a megszolalok pedig egyszeruek mint egy merev hatso tengely

Peti,ez jó volt

Most én is végig néztem. Petinek sok mindenben igaza van, de nekem a grabber blue kocsi tuningja is sokk.

Sziasztok!
Tudnátok segíteni abban, hogy 2012-es Ford musztáng kábrióhoz 3.7 l.Kézi könyvet hol tudok beszerezni?Köszi

Pl.: itt. Regisztrálnod kell, majd utána letöltheted PDF formátumban.

Sziasztok!

Volt szerencsém az elmúlt 10 napban Florida csodás útjait egy bérelt 2013-as V6 Mustanggal szelni. Több mint 2000 közös kilométerünk jó lehetőséget adott egy "tartós tesztre" és sok egyéb tanulságra is. Azért, hogy ne offoljam szét ezt a topicot, itt csak az autóról fogok írni, az egyéb, saját autómra vonatkozó tanulságok a fórumozók és autóik rovatba, a megnézésre érdemes helyek pedig a kávézó merre jártunk rovatába kerül.

Szóval az autó:
2013-as V6, automata, fehér színben. A 2013-as forma korábban nem igazán tetszett, sőt, a Challengerek, Camarok között sokáig szürke egérnek tűnt, de aztán láttam jó pár más színű, body kit-es változatot, más kerékkel, ültetéssel stb. és végül arra jutottam, hogy mégis ez a leginkább eltalált, egyszerre vagány és mégis könnyed, szemben a másik kettő darabosságával, ami ugyan machós, de mégis esetlen.
A belső igazi amerikai autós, a saját, 94-es Mustangomhoz képest igényes, a napi Passat CC-hez képest nagyon igénytelen, sőt, egy hasonló évjáratú Challenger belsőhöz képest is kifejezetten az. Az ülés kényelmes, de hosszú úton is jól tart, pont tökéletes arra, amire az autót használtuk.
Technika: A motor elektronikájába valószínűleg belenyúlhattak a kölcsönzőnél, vagy az ő megrendelésükre még a gyárban, mert a 305 lóerőnél legalább 50nel érződött kevesebbnek az autó. Egy hosszú egyenesen lemértem, 7 másodperc volt a 0-60 mérföldes sprint. 6 fokozatú váltó takarékosságra hangolt, nagyon hamar felvált, csöndben, pontosan, rántás nélkül. Tehát egy igazi, viszonylag erős túraautóban ültünk, ami csöndes volt, kényelmes, 120 körüli pálya tempónál 1400-at forgott és az ereje elég volt ahhoz, hogy például egy pick-up mellől ki tudjunk lőni úgy a szélső sávból a zöldre váltó lámpánál, hogy beférjünk előtte 100 méterrel a balra kanyarodó legbelső sávba. Azonban, mindaz, amiért szeretem a Mustangot hiányzott belőle. Benne ülve csak a kormányon lévő embléma (meg a fent említett igénytelen belső) tudatta, hogy milyen autóban ülünk, érzésre ugyanis lehetett volna bármilyen 2000 köbcentinél nagyobb német, vaqy japán autó is. Valahogy olyan steril, semmilyen volt az egész. A futóművet nem tudtam megítélni, mert a 215/17/R/65-ös gumik nem adtak valós képet erről. Ezzel a gumimérettel billegős, tempós kanyarban nehezen íven tartható volt az autó.
A fékek viszont kifejezetten jók voltak, az adagolhatóság és az erő is rendben volt. Adagolhatóságban jobbak, mint az én autómon lévő 13-as SSBC szett, fékerőben kb. ugyanaz.
És itt el is érkezett az összevetés ideje a saját autómmal. A 2013-as sokkal kényelmesebb, hosszú utakon jobban használható. Viszont, teljesen hiányzik belőle az az izomautós érzés, hang és gyorsulási élmény, ami az enyémben megvan, az ültetett futóművel, merevített kasztnival és /45-ös gumikkal sokkal jobban kanyarodik az enyém és egyenesben is stabilabbnak tűnik. Valószínűleg, egy 2013-as GT már teljesen más lenne, főleg sportosabb gumival és más hangolású futóművel. Ott már az úttartás és a gyorsulás is egészen más lenne, mint az én autómnál.
Összegezve, a V6 annak jó, akinek tetszik a Mustang formája, hosszabb utakat megy és mindezt kényelmesen, csendben, stressz nélkül szeretné tenni. Lehetőség ebben is van, mert egy másik gumi, esetleg futómű kit, valamint a teljesítmény csökkentés nélküli motor már lehetővé tesz némi élményt, de igazi izomautó sosem lesz.
Mindesetre így is hatalmas álmom vált valóra és csodás volt Mustangozni az amerikai utakon!

GTPeti írta:Sziasztok!

Volt szerencsém az elmúlt 10 napban Florida csodás útjait egy bérelt 2013-as V6 Mustanggal szelni. Több mint 2000 közös kilométerünk jó lehetőséget adott egy "tartós tesztre" és sok egyéb tanulságra is. Azért, hogy ne offoljam szét ezt a topicot, itt csak az autóról fogok írni, az egyéb, saját autómra vonatkozó tanulságok a fórumozók és autóik rovatba, a megnézésre érdemes helyek pedig a kávézó merre jártunk rovatába kerül.

Szóval az autó:
2013-as V6, automata, fehér színben. A 2013-as forma korábban nem igazán tetszett, sőt, a Challengerek, Camarok között sokáig szürke egérnek tűnt, de aztán láttam jó pár más színű, body kit-es változatot, más kerékkel, ültetéssel stb. és végül arra jutottam, hogy mégis ez a leginkább eltalált, egyszerre vagány és mégis könnyed, szemben a másik kettő darabosságával, ami ugyan machós, de mégis esetlen.
A belső igazi amerikai autós, a saját, 94-es Mustangomhoz képest igényes, a napi Passat CC-hez képest nagyon igénytelen, sőt, egy hasonló évjáratú Challenger belsőhöz képest is kifejezetten az. Az ülés kényelmes, de hosszú úton is jól tart, pont tökéletes arra, amire az autót használtuk.
Technika: A motor elektronikájába valószínűleg belenyúlhattak a kölcsönzőnél, vagy az ő megrendelésükre még a gyárban, mert a 305 lóerőnél legalább 50nel érződött kevesebbnek az autó. Egy hosszú egyenesen lemértem, 7 másodperc volt a 0-60 mérföldes sprint. 6 fokozatú váltó takarékosságra hangolt, nagyon hamar felvált, csöndben, pontosan, rántás nélkül. Tehát egy igazi, viszonylag erős túraautóban ültünk, ami csöndes volt, kényelmes, 120 körüli pálya tempónál 1400-at forgott és az ereje elég volt ahhoz, hogy például egy pick-up mellől ki tudjunk lőni úgy a szélső sávból a zöldre váltó lámpánál, hogy beférjünk előtte 100 méterrel a balra kanyarodó legbelső sávba. Azonban, mindaz, amiért szeretem a Mustangot hiányzott belőle. Benne ülve csak a kormányon lévő embléma (meg a fent említett igénytelen belső) tudatta, hogy milyen autóban ülünk, érzésre ugyanis lehetett volna bármilyen 2000 köbcentinél nagyobb német, vaqy japán autó is. Valahogy olyan steril, semmilyen volt az egész. A futóművet nem tudtam megítélni, mert a 215/17/R/65-ös gumik nem adtak valós képet erről. Ezzel a gumimérettel billegős, tempós kanyarban nehezen íven tartható volt az autó.
A fékek viszont kifejezetten jók voltak, az adagolhatóság és az erő is rendben volt. Adagolhatóságban jobbak, mint az én autómon lévő 13-as SSBC szett, fékerőben kb. ugyanaz.
És itt el is érkezett az összevetés ideje a saját autómmal. A 2013-as sokkal kényelmesebb, hosszú utakon jobban használható. Viszont, teljesen hiányzik belőle az az izomautós érzés, hang és gyorsulási élmény, ami az enyémben megvan, az ültetett futóművel, merevített kasztnival és /45-ös gumikkal sokkal jobban kanyarodik az enyém és egyenesben is stabilabbnak tűnik. Valószínűleg, egy 2013-as GT már teljesen más lenne, főleg sportosabb gumival és más hangolású futóművel. Ott már az úttartás és a gyorsulás is egészen más lenne, mint az én autómnál.
Összegezve, a V6 annak jó, akinek tetszik a Mustang formája, hosszabb utakat megy és mindezt kényelmesen, csendben, stressz nélkül szeretné tenni. Lehetőség ebben is van, mert egy másik gumi, esetleg futómű kit, valamint a teljesítmény csökkentés nélküli motor már lehetővé tesz némi élményt, de igazi izomautó sosem lesz.
Mindesetre így is hatalmas álmom vált valóra és csodás volt Mustangozni az amerikai utakon!

Szia Peti

Jó a cikk
további jó pihenést!

Köszi, tegnap jöttünk meg.

Láttam, hogy benevezel Te is a 40 tonnások táborába. Remélem, azért nem lesz annyira sűrű a program, hogy találkozókra ne tudj jönni!

GTPeti írta:2013-as V6, automata, fehér színben.

Pont így van, ahogy írtad: azoknak van, akik szeretik a formát, de nem akarnak száguldozni.